28.fejezet

Sziasztoook Drágáim.!♥ Hát megint csak fantasztikusak vagytok, mert mindig egy nap alatt összehozzátok a 6 komit és a 11 szavazást♥ Ha ez így megy, akkor behozom azt a rendszert, hogy már tényleg rendszeresen lesz NAPI FRISSÍTÉS.!! De, csak akkor, ha rendesen jönnek rá a kommentek;) Nos tudjátok, neveztem a blogt egy blogversenyre a FaceBook-on és aki esetleg még nem szavazott volna, azt emgkérném, hogy tegye meg.! Nagyon egyszerű, csak egy lájkot kell rá nyomni és egy kommentet, amelyben pontozod a blogot 0-10-ig.! Nagyon örülnék, ha elérhetnék valami szép helyezést*-* Kökiiiim MINDENKINEK♥ http://www.facebook.com/photo.php?fbid=532403800110510&set=a.532035733480650.141329.346396465377912&type=3
Az előző rész boldog volt, ez mst egy kicsit nem lesz az... De majd meglátjátok  hogy mire értem;)

/Bocsii, hogy ha valamilyen vonalak vannak benne, az nem jelent semmit, csak a Word.../

Lizzy: Hát igeeeen...a Balázs...:$ Nyugi, tudom, hogy Hazzával cukibb lesz, nem akarom újra összehozni őket...
Dóra: Kökiiim*-* Hát majd egy kicsit későbbi részben lesz, de arra még várni kell;)
Enikő: Kökiiiim.:Đ♥
Zsuzsanna: Örülök, hogy neked is elnyerte a tetszésed.:Đ♥
Nóra: Kökiiiim szépen♥
Lena: Oh.. kökii♥ Nyugi, marad a Hazza Bella mellett;)

Papa Roach - Forever /ajánlott zene;)/

/Bella szemszöge/

*8 hónappal később, pontosabban februárban*

Ma kivételesen fitten ébredtem, el tudtam volna futni akár a maratont is.! Bár lehet, hogy a futás közben kicsit elfáradtam volna, de mindegy. Ma is találkozunk a Balázzsal, csak most az erdőbe megyünk. Alkottunk egy rendszert: egyik találkozás tisztás, másik erdő harmadik tó. Ma a második volt a sor. A mi kis „erdőnk” nem igazán nevezhető annak, mivel az erdőkben általában minden dzsindzsás meg mit tudom én tiszta jó, nálunk meg annyi, hogy földes út, és sok-sok fa meg néhány állat mg külön féle cserjék meg virágok. De nem baj, mi szerettük. J Egy fekete csőnadrágot, egy fekete pólót és egy dzsekit vettem fel, hozzá egy tornacipőt. Hajamat kicsit begöndörítettem, mert hát úgy éreztem, hogy fogok én még ott fényképezni.

***

Már jó ideje kint vagyunk az erdőn, vagy is had pontosítsak, már egész nap kint voltunk, és ha jól láttam a telefonomon, akkor este 9 óra van, és már enyhén sötétedés. Éppen arról beszéltem, hogy milyen már az, hogy ha valaki rajongó és szidja a „kedvencét”… Ez szerintem teljességgel szánalmas dolog.
-Figyelj Bells, valami fontos dologról lenne szó.
-Mondjad. Bármiről is van szó, én megértem és teljes mértékig támogatlak benne.!
-Az van, hogy… nem is tudom, hol kezdjem. Talán ott, hogy már 2 éve együtt vagyunk, ami nagyon szép szám és tudod, már sok mindenki mondta, hogy mi mennyire összeillünk, meg hogy nekünk teljesen együtt kéne lennünk, vagyis érteeed.. házasság meg az ilyen csöpögős dolgok. Meg hát te most vagy még csak 16 és júliusban leszel 17 és tudom, hogy én vagyok neked az első szerelmed, amit nagyon tisztelek, de ezt én már nem tudom tovább folytatni.
-Várj, hogy érted ezt?! –értetlenkedtem.
-Úgy, hogy szakítani akarok veled.! –itt szerintem kigurult a szemem, mert akkora szemekkel néztem rá- egyszerűen nem bírom már azt, hogy annyi jó csaj van, és én nem tudok még flörtölni sem velük, mert Te itt vagy nekem, és ha elkezdek eggyel is beszélgetni, akkor már mindenki elmondja neked és akkor én vagyok a rossz.! Unom már, hogy egyfolytában azzal baszogatnak, hogy milyen már, hogy 2éve ugyan azzal a csajjal vagyok, és hogy nem unom-e már. De igen, unom.! És a legjobban az zavar, hogy…
-Ha megint azzal jössz, hogy az zavar, hogy nem fekszek le veled, akkor nem tudom mit mondok.! –emeltem fel a hangom.
-Pedig de.! Jézusom Bella lassan 17 vagy és még mindig nem történt meg.! A te korod béli lányok már rég túl estek ezen a dolgon.! Sőt még Luca is, és Tami is.!
-Jaaaj most kajak a ribanc mostoha tesómhoz hasonlítasz?! Menj már.! Én nem ő vagyok, de ha annyira olyan kell neked, akkor menj oda hozzá és mond meg neki, hogy hát én nem akarok veled semmi olyat, de mivel ő egy kis tini-ribi ezért hidd el, igent fog mondani.!
-De figyelj, nem akartam veszekedni, csak meg mondani, hogy már elegem van.!
-Nem akartál veszekedni, de egy ilyen szöveggel jössz, hogy vannak nálad sokkal jobb csajok és ez zavar.! Legalább mondtad volna azt, hogy találkoztál valakivel, akit jobban szeretsz.! Mert azt akár még meg is értettem volna, de így?! És mi az, hogy akkor Te voltál a rossz, ha beszélgettél egy lánnyal? Én sosem voltam féltékeny, de te igen, csak, mert vannak fiú barátaim.!
-Igen, és ez is zavar.! Hogy túl sokat lógsz a fiúkkal, ha lányokkal lennél, akkor nem lennél ilyen.! –mutatott rám kissé undorodva.!!
-Ezt most komolyan mondod?! Mert szerinted, ha végig mész ezen a rohadt városon, akkor találsz olyan lányt, aki egyáltalán nem barátkozik fiúkkal?! Menj mááááár.! Ez nem indok, hogy szakítasz.!
-De igen.! És végeztünk, de ha nagyon akarod, akkor lehetünk akár még barátok is.!
-Tudod, mit?! Rohadj meg Nagy Balázs.!! –üvöltöttem a képébe és ő már el is tűnt.
Egyszerűen nem tudtam mit csinálni, csak sírtam, sírtam és sírtam az erdő közepén. Kapcsoltam fülesen egy kis zenét /pontosabban, amit ilyenkor szokás, legalább is nálam, rock balladák: Metallica, Guns and Roses és a többiek/  és megnéztem a FaceBook-ot. Amint megláttam, azt hittem, hogy ott szúrom le magam, mert a kis képernyőn ez állt: Bella Töth mostantól nincs kapcsolatban, hanem egyedül álló. 12.00 Ezt nem hiszem el, nem engedte megnézi a Face-t csak mert ott már szakított velem, és már kaptam rá vagy 50 lájkot és köbö ugyanennyi hozzászólást, más nem érdekelt, csak Reni üzenete: „Baba, mi történt? Mi az, hogy már nem vagy kapcsolatban?! Hívj fel.!♥”
A kezem remegett és az egész testem, nem tudtam mit csinálni, így azt tettem, amit Reni írt, felhívtam:
-Reni… -mondtam zokogva.
-Mi történt Bells?!
-Balázs…
-Mi van vele?!
-Szakított velem….
-Hogy miiiiiiiiiiiii?! Ezt nem teheti meg, holnap kimegyek hozzátok, okés és akkor megbeszélünk mindent.! Bella mondj már valamit.!
-Rendben van,. Siess.! Most megyek, szia.
-Szia. –mondta és letettem a telefont.
Egészen hazáig rohantam a Sing for Absolutint hallgatva és csak zokogtam. Otthon egy cetli várt, amin elmondták, hogy engem megint itthon hagytak és elmentek valahova egy hétre. Igen, az én drága jó anyám, amikor hozzáment ehhez a taplóhoz, azóta nincs anyám, mert neki csak a drága jó kis Luca meg a férje van.  Én meg elvesztem valahol az éterben, pontosabban valahol 13 éves koromban, ahol még normális anyám volt, mamámékkal laktunk és minden jó volt. Voltak kutyáink, macskáin meg csirkék és néha-néha még kacsák is. J Hiányzik az, az élet, de nagyon, hiányzik a Mama levese, amit imádok meg a carbonara spagetti is, amit már vagy  1 éve biztosan nem ettem. Ritkán látogatjuk emg őket, mert messze laknak, d ők sem látogatnak meg minket, mert nem bírják ezt a családot, így én egyedül vagyok, és az, az egy szerencsém, hogy itt van Reni és mindig, segít, ha baj van. Otthon egész egyszerűen benyomtam egy Black Veil Brides és Greean Day- American Idiot albumát. Most nagyon szükségem volt Andy-re és Billie Joeékra. Kerestem valamit, ami hatásos lehet a fejfájásra és még el is, nyugtat, szerencsére találtam otthon fájdalomcsillapítót és whiskyt. Tudom, nem jó ezt a kettőt keverni, de most szükségem volt rá, de nagyon. Hiányérzetem, volt, mint, ha kitépték volna a szívemet, valami hasonló érzésem volt.

***

Két hét telt el a szakításunk óta, és az óta Reni mindig itt van, anyám mutat egy csöppnyi szeretetet felém, és ma rá tudtam magam venni arra, hogy bemenjek Renivel a városba. Egy szürke ujjatlant, egy egyetem stílusú felsőt, egy fekete csőnadrágot és egy szürke tornacipőt vettem fel. Hajamat szokás szerint kiengedve hagytam, és gondoltam had legyen eredeti így maradt a hullámos változata.

A déli busszal mentünk be, és nagyon élveztem, mert leghátulra ültünk és ott baromkodtunk az utasok legnagyobb örömére. Elmentünk a plázába, ott bementünk a könyves boltba, vettem is egy új könyvet, az a címe hogy, Leiner Laura- A Szent Johanna Gimi. Amennyit elolvastam belőle, nagyon megtetszett, aztán elmentünk a palacsintázóba és palacsintáztunk. Reni már annyira nyaggatott azzal, hogy halgassam meg a One Directiont, hogy bedobtam a derekam és meghallgattam. Egész jók, sőt tehetségesek és nem mellesleg helyesek is. Mutatott róluk pár videót, nekem egyből egy barna hajú, kék szemű piros gatyás és csíkos pólós srác tetszett meg, de csak azért, mert az volt a leghülyébb. A számaik is nagyon tetszenek, elnyerték a tetszésemet. Éppen a sulim melletti parkban sétálgattunk, mikor egy nagyon ismerős banda közeledett felénk, és sajnos ott volt Ő is, bár most kicsit más volt. Nem csak azért, mert nem én álltam a Balázs mellett és fogtam a kezét, hanem azért, mert Ririvel kézen fogva sétálgattak és csókolták egymást. Én konkrétan ledermedtem. Ő volt az egyik legjobb barátnőm, és úgy látszik, már tényleg csak volt. Reni is észre vette őket, és nem hitt a szemének. Bátorítás képpen megszorította a karom és elindultunk feléjük, nagyon nehezemre esett, hogy ne sírjam el magam:
-Sziasztok.! –köszöntünk.
-Szia Bella.! –köszöntött Peti, akivel eddig is nagyon jóban voltam, és vele beszélgettem az után is, miután a Balázzsal szakítottunk.
-Nocsak, nocsak kimerészkedtünk otthonról?! –röhögött Balázs.
-Fogd be, jó?! Tudod mennyire a padlóra, küldted?! –emelte fel a hangját Reni.!! Itt balhé lesz…
-Nah, Miss Tökély is meg tudott szólalni?! –röhögött fenn hangom Riri.
-Riri, hát te nagyon büszke lehetsz magadra. A legjobb barátnőd volt pasijával kikezdeni, nagyon okos dolog volt. És te Balázs.! Még csak szinte nem is szakítottatok de már is új csajjal vagy?! Nézzél már tükörbe ember.! Egyikkőtöknek sincs gerince.! 
-Jaaaj, fog már be.! Mert te annyira tudod, hogy mit jelent ez az egész.! Annyira mondtad mindig, hogy ha összetöröm Bella szívét, akkor t meg az én arcomat töröd össze.! Nah, akkor most legyen nagy a pofád ribanc.! –na itt nem csak nálam, de Reninél is elszakadt a húr és láttam, ahogy ökölbe szorítja a kezét.
-Ha nem haragszol, akkor nem a számat használnám.! –mondta Reni, és ököllel egy hatalmasat ütött a Balázs orrába, Ririt pedig vissza kézből pofán vágta. Nem csak én néztem, hanem a banda is (ár Peti inkább vigyorgott és gratulált Reninek, persze csak a kezével). –Ha nem gond, akkor most húzzatok el de jó messzire, mert rohadtul elegem van belőletek.! –kiabált velük Reni, és láttam, ahogy a Balázsnak vérzik az orra.
-Srácok menjünk innen, Peti te is jössz.!
Majd elmentek, de Peti előtte még oda jött hozzánk:
-Bella, tényleg nagyon sajnálom.! –mondta, majd megölelt.- Reni, te pedig.. Fantasztikus voltál.! Adj egy pacsit.!
Mondta és lepacsiztak Renivel, és már ment is.
Még soha nem láttam ilyennek Renit, ő inkább az, aki elbújik, ha van valami, mondjuk én is, bár nekem kicsit nagyobb a szám, de most itt miden az ő érdeme. Büszke vagyok rá, és arra is, hogy még is csak megérte annyiszor elvinnem edzésre, tanult valamit. Ami pedig a Balázst illeti… van egy mondás, amit már tényleg elvemként használok.