39.fejezet

Nos, mivel összejött az 5 komii, amit nagyon köszönök, ezért itt a friss, és még egy hatalmaaaas dolog: 10 Rendszeres Olvasó.!!!!!!!! Úristen, hát mikor megláttam, azt hittem lehiadlok.! Nagyon szépen kökiiiim Drágáim♥♥ És most is mondm, hogy akinek tetszikés olvassa is, az iratkozzon fel.;) Bár közeledik a vége, de azért még nagyon messze van, csak már a Finish kanyarában vagyunk. De mááár dolgozok az újon. Na de ez még a jövő zenéje, addig is, itt a friss és jóó szorakozást és hhez is.
u.i.: Louis vs. Harry harc ebben eldől;)

Lena: Még mindig jót mosolygok a hozzászólásodon.:Đ És hááát, a férjecskénk megteszi helyetted;)
Lizzy: Hát elmondtam, próbáltalak, kicsit értebben leírni, de nyugi.. Neked i lesznek kirohanásaid;) És szeretleek♥ és ez Veled történne emg, én lépéseim: sírógörcs, utáloma világot életérzés, és kinyirni azt a köcsög buzit;)♥♥
Fruzsina: Nah, miket tudtok,! :P♥ Háááááát... még egyszer kérjétek és akkor talán.....
Doriszka: Jaj de aranyos vagy kökiim♥ Bellával némileg minden rendben lesz, csak idő kérdése és Mindent megtudtok;)
Eszti: Először is, örülök, hogy Te is csatlakoztál az olvasóim közé, és kökiim a komidat.♥ És, mint látom, Te is a TeamLouishoz tartozol.:Đ /persze csak ebben az értelemben, bár a másiakt nem tudom/♥

/Harry szemszöge/

Reggel Bella szuszogására keltem, gyorsan és óvatosan kimásztam mellőle, hogy még véletlenül se keltsem fel. Adtam fejére egy gyors puszit és már mentem is. Fogalmam sem volt hova megyek, csak kocsiba szálltam és elindultam. Kedvem volt egy kicsit levegőzni, ezért elmentem a St. James Parkba, mivel ott olyan nagyon jó. Ott minden tiszta és szép, és tele van mókusokkal, meg galambokkal. Azért kicsit sem volt égő, mikor Louis, Bella és Reni elkezdték kergetni Őket, és azt üvöltötték, hogy Kevin?! De hát, ha egyszer szeretem, akkor elkel fogadnom Őt olyannak, amilyen. Még pedig szeretem. Amúgy, most Belláról beszéltem, nem Louisról. Kaptam egy üzenetet Eleonortól, másolom:
”Hellóka Drága. Gyere ma át hozzám, mert van valaki vagy is, valami, amiről szerintem, jobb, ha tudsz. Puszi, El<3”
Bár nagyon nem akartam, vagy is, ezt az agyam mondta, a szívem és a kis belső hang, aki annyira kíváncsi, még is csak tudni akarta, hogy mit is akar Tőlem az a nő.
Így hát kocsiba ültem, és elindultam. Nem volt messze a háza a parktól, maximum 15 perc. Mikor megérkeztem, egy igen furcsa látvány fogadott, amit soha nem hittem volna, hogy újra itt lesz. Stacy Hyde. Vele kavartam még mielőtt Bella megérkezett volna, és szerencsére a sajtó nem tudott meg Róla, vagy ha mondhatom így, Rólunk semmit.
-Harry.! –köszöntött a lány kedvesen, majd egyből a nyakamba ugrott és adott egy csókot, amin, őszintén meglepődtem. –Örülök, hogy újra láthatlak.! –mondta, még mindig engem ölelve.
-Én is, nagyon örülök.! –mondtam kissé tagoltan és Eleonorra néztem. –El, beszélhetnénk egy kicsit négy szem közt?!
-Hát persze Szivi. –kacsintott és bementünk a halóba. –Miről szeretnél beszélni,! –kérdezte kisé kéjesen.
-1. nem vagyok a Szivid, 2. mit keres itt Stacy?! –tértem egyből a lényegre.
-Hát, mivel engem nem akartál barátnődnek, ezért gondoltam, hogy esetleg az egyik volt csajod, talán igen. És mivel, Róla nem tudott senki semmit, ezért hívtam Őt.
-De nem tudod felfogni, hogy nekem VAN barátnőm?! –emeltem ki a ’van’ szót.
-Óóó… az a kis cafka. Aki megcsalt Téged?! –kérdezte kuncogva.
-Ő nem az, és nem csalt meg. Én csaltam meg Őt. –sütöttem le a szemem.
-Igen, és milyen jól tetted.! Ha szeretnéd, megismételhetjük, leküldöm Stacyt a boltba…. –mondta, és megcsókolta a nyakam, majd a számat, de én ellöktem Őt.
-Soha többet még egyszer.! –jelentettem ki.
-Jó, de szerintem, illene tudnod, hogy a kis barátnőd, kivel hempereg, míg Te nem vagy otthon. –vágta hozzám a telefonját, és én a képernyőre meredtem.
Azt hittem, hogy rosszul látok. Bella és Zayn csókolóznak. Nem biztos, mivel hátulról van, lehet, hogy csak megölelték egymást. A következő képen, ismét a csók, és ez már biztos, hogy az volt, mivel oldalról lett lekapva és tényleg csókolóztak. A következő képen, a kanapén fekszik Bells, és Zayn az oldalánál matat valamit, amin Bella csak mosolyog, mint aki le akarja venni a fölsőjét. Nem bírtam tovább nézni a képeket, így visszadobtam a telefont Eleonornak. Hogy csalhatott meg az egyik legjobb barátommal?! Egy világ tört most bennem össze.
-Nah, most már hiszel nekem Szivi,! –nézett Rám El.
-Igen… -suttogtam.
-Gyere, majd Stacy felvidít.
-minden okés srácok?! –kérdezte mosolyogva Stacy.
-Nincs, Harryt most dobta a barátnője SMS-ben. Nagyon ki van szegény. –válaszolta helyettem Eleonor. Mi van?! Nem dobott ki senki senkit, és biztos megbeszéltem volna Bellával, hogy mi volt ez az egész.
-Jaaaj, Drágám, ülj le, megmasszírozlak.! –mondta és lehúzott a kanapéra, és tényleg elkezdett masszírozni.
Ha azt mondanám, hogy nem élveztem, akkor hazudnék. Igazán jól esett.
-Most én.! –pattantam fel, és lenyomtam Stacyt a helyemre és elkezdtem Őt is masszírozni. –Jól csinálom?! –hajoltam főlé.
-Tökéletesen.! –mondta egy kacér mosoly keretében, aminek nem tudtam ellen állni, és megcsókoltam.
-Nekem most mennem kell lányok.! –mentem ki, és elgondolkodtam az előzőkön.
Azt hiszem tudom mit kell tennem….
Amint haza értem Bella fogadott hatalmas mosollyal az arcán
-Annyira örülök, hogy itthon vagy.! –mondta és adott nekem egy csókot
-Igen... én is… -mondtam meggyötörten.
-Történt valami?! –nézett rám hatalmas és aggódó szemekkel.. –Kérsz valamit inni.! Gyere.! –vezetett a konyhába és öltött nekem egy kis narancslevet
-Bella, beszélnünk kell. –mondtam ki nagynehezen.
-Mondjad nyugodtan.! Tudod, hogy rám bármikor számíthatsz.! –mondta és felült a pultra, megpróbált megcsókolni, de a szemébe se bírtam nézni, és megcsókolni sem bírtam.
-Sokat gondolkoztam. Mármint, így mindenről. Leginkább kettőnkről, és egy nagyon fontos dologról döntöttem…
-És az a nagyon fontos dolog nekem is tetszeni fog?!
-Hát, ha csak Te is ezt akarod. Mert gondolkodtam, és ez nem megy…
-Már, mint mi?!
-Igen, ez az. Mi.! Mi valahogy, még sem illünk annyira egymáshoz, mint gondoltam, ezért szeretném, ha szakítanánk. –mondtam ki, és azt hiszem összetört bennem valami.
-Miért?! –kérdezte és kicsordult egy könnycsepp a szeméből, amitől nekem összerándult a gyomrom
-Nem tudom. Csak úgy, mert ez. Nem is tudom.. –mondtam meggyötörten.
-Harry ne, kérlek csak Ezt Ne.! Mondj akármit.! Mond azt, hogy már nem szeretsz, mond azt, hogy megcsaltál, mond azt, hogy találkoztál valakivel, akivel, sokkal jobban kijössz. Vagy mond azt, hogy a munkád miatt, vagy a sok rajongó miatt, csak azt Ne Mond, hogy Nem Tudod.! Kérlek, nem teheted Ezt velem.! –mondta zokogva, mire már tényleg egy világ tört bennem össze.
- sajnálom Bella, de én sem tudom igazán miért, csak egy belső hang mondta, hogy cselekedjek így, mert ez a helyes.! Még egyszer sajnálom.! –mondtam, majd felkaptam a kulcsaimat és elviharoztam.
Mondott még valamit, de azt már nem hallottam, mert olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tudtam elmentem otthonról. Ismét Eleonorék előtt kötöttem ki, és még vagy fél óráig ott ültem a kocsiban és zokogtam, zokogtam, és csak zokogtam. Erőt vettem magamon és kiszálltam a kocsiból, de előtt küldtem Bellának egy üzenetet. Fent mind a két lány mosolyogva fogadott.
Nagyon sok dolgot megtudtam Stacyről, amit az alatt a körülbelül, 2 hét alatt nem.
Sokat nevettünk, mikor egyszer csak láttam, hogy hív Reni. Nah, biztos most kifog osztani, hogy miért dobtam Bellát. Próbáltam kedves lenni Vele, hisz ő eddig még nem bántott engem. Eddig.
-Szia Reni. Mondjad, mi újság?
-Harry, kérlek, gyere olyan gyorsan a kórházba, amilyen gyorsan csak tudsz.!
-Miért?!
-Bella kórházban van. –jelentette ki, mire szinte megdermedtem, és alig jött ki szó a torkomból.
-Miiiii?!
-Igen, kérlek, siess.! –mondta és már le is tette.
Nem tudtam mit csinálni, csak ültem tátott szájjal és néztem magam elé. Mi van?! Miért, vagy hogyan és egyáltalán Miért?! Talán Miattam?! Vagy mi történt vele?! Most, muszáj bemennem, akármilyen jól is éreztem magam.
-Ne haragudjatok lányok, de ismét el kell mennem, mert banda krízis. –mondtam és már indulni készültem, de Stacy megfogta a karomat és megcsókolt.
-Majd hívlak.! –mondta, mire én nem feleltem, csak elindultam.
A kórházig az út kicsit sem telt el kellemesen, egész végig csak kattogott az agyam. Mi történhetett, ez csak egy nagy vicc, hogy utána jól ki röhögjenek, vagy komoly dolog, és Bells tényleg bajban van. Nem kellett volna Eleonorra hallgatom. Büdös ribanc. Mikor tanulok már meg magamra hallgatni, s nem másokra?!
Az épületbe érve, egy nővér eligazított, hogy hol is vannak a társaim és én már egyből mentem. Mikor bevágtam az ajtót Louis egyből felállt, a többiek mögé mentek és próbálták lefogni, de sikertelenül:
-Te szemét mocskos állat, most boldog vagy?! –közelített felém Louis, és láttam azt a ’most megöllek’ nézést az arcán, és legszívesebben elfutottam volna, de a lábaim a földbe gyökereztek. –Hogy rohadnál meg Te szemétláda.! –mondta és behúzott egyet az orromba.
-Ember, eszednél vagy?! –fogtam a sajgó orromat, ami az hiszem vérzett is.
-Louis nyugodj meg.! Nyugi, minden rendben lesz.! –próbálta Őt nyugtatni Tola és Reni, de sikertelenül, mert Louis még mindig eszelősen nézett, és még egyszer megütött, de most a másik oldalamat.
-Ezt Eleonor miatt.! –kiáltotta, és nekem hatalmasra nyíltak a szemeim, de nem volt időm rá reagálni, mert jött a többi csapás, pontosabban az öklével a hasamba vágott majd ismét az arcomba, mitől én a földre estem. –Ezt, pedig Bella miatt, Te rohadt állat.! Szégyellem, hogy a legjobb barátomnak hittelek.! –az ütések fájtak, de a szavai még inkább, láttam, hogy ismét készül, hogy még jobban lealázzon, de most Zayn, Liam és Niall meg még pár doki is lefogta Őt, engem meg bevittek az egyik terembe, hogy megvizsgálják a sebeimet. A nővérke kiment és Reni jött be helyette, mire én egyből lesütöttem a szemem:
-Nyugi, én csak szavakkal és a puszta tudattal foglak bántani. –közölte és leült mellém. Eddig, mikor hallottam őt beszélni, mindig olyan kedvesen és vidáman csengett, de most közömbösség és harag a hangjában.
-Én annyira sajnálom, én… -dadogtam.
-Ezt ne nekem mond. Inkább a legjobb barátodnak, Louisnak, és mint kiderült, a volt barátnődnek, aki most kómában van, Miattad. –mikor kimondta a kóma és a Miattam szót, azt hittem, ott ugrok ki az ablakon.
-Mi az, hogy kómában?! Még is mi történt?! –kérdeztem zokogva.
-Az hosszú sztori.. –sóhajtott Reni.
-Van időm. -jelentettem ki.
-Hát, túladagolás miatt, most kómában van.
-Mi az, hogy túladagolás miatt?!
-Altató, nyugtató, és az idegesség és még mit tudom én milyen hatású gyógyszerek miatt, amire nem kevés alkoholt ivott, ezért a gyomrát is kimosták, és ezeknek a fogyasztása együtt sem semmi, de alkohollal kómás hatást keltett ki Nála. –mondta Reni, aki szintén a könnyeivel küszködött.
-Még is mennyi gyógyszer?!
-Az orvosok nagyjából 7-et találtak, de lehet hogy több, lehet, hogy kevesebb. Nem lehet tudni.
-És mi miatt szedte?! Vagy is, hát érted.
-Hát, mivel a Te ’Sajnálom’ üzeneted előtt az anyja hívta, ezért gondolom az a nőnek nevezett valaki is közre játszott. Szóval nem csak Te vagy a hibás.
-És meddig lesz kómában,! –kérdeztem megsemmisülve.
-1 maximum másfél hét, de ha másfél hét után nem kel fel, levezik a gépekről, és már csak a csodákban reménykedhetünk. –arcomat a kezembe temettem, és csak zokogtam, ezt egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy miattam került ide. –Jah, és csak hogy tudd, hívtam már a Balázst, és hamarosan itt lesz.
-Ezt még is hogy érted?! –néztem rá kérdőn.
-Bella, volt barátja Balázs ide jön 1 maximum 2 nap múlva, és Ő is itt lesz, akármennyire nem akarom, Ő sajnos jobban tudja ezeket a dolgokat, mert legnagyobb bánatomra Bella neki többet mondott erről a dologról, mint Nekem.
-Ezt még is hogyan?! –ezt egyáltalán nem értettem, hisz Ők elválaszthatatlanok, mindent tudnak a másikról.
-Úgy, hogy akkor kezdődött minden köztük, elvette Bella szemét a szerelem, és csak a piros és fekete köd volt előtte. És, szerintem jobb lesz, ha minél hamarabb kibékíted Louist, és amint fel kel Bella, Őt is, mert hihetetlen sokat változott, és nagy az esély arra, hogy Balázs ismét elcsábítja a fejét. –mondta kissé lesajnálóan Reni, és a nézése is pont ugyan olyan volt, majd kiment.
Nem, nem engedhetem, hogy újra együtt legyenek. Bella az enyém, akár mekkora hülye is voltam. De várjunk csak, Zayn…