2013. március 20., szerda

43.fejezet

Waaa*o* Mondtam már, hogy Ti vagytok a legjobbak?! 45Rendszeres olvasóóó és 11komii*-*♥ Annyira jó, hogy mikor teljesen megvagyok rekedve, és alig hozok részt, Ti még is komiztok, olvassátok és várjátok z új részeket. Köszönöm ezt a hatalmas támogatást.!♥ Nos, hétvégén akartam hozni részt, de pénteken ünnepeltük szülinapomat, szombaton (amikor ténylegesen volt) konciiin voltam (a leendő férjem koncertjén, amiről Ő még nem tud.. vagyis arról, hogy a férjem lesz) vasárnap megtanultam. Nos ennyit Rólam, és had mondjam meg, FANTASZTIKUSAK VAGYTOK.! Ígérem a kövii rész jobb lesz, és izgalmasabb;D ImádomazOlvasóimat♥

Andika: Kökii szépen♥ Igen LA és NYC;D Utólag is kökii^-^
Carmen: Pacsii.:D Kökii szépen, nagyon aranyos vagy, természetesen fogok írni;D♥
Luca: Kökii szépen, örülök, hogy ennyire szereted.:D♥
Dorka: Utólag is kökii.:D♥ Örülök, hogy tetszett.:))♥
Kitti: Kökiiim szépeen.:D♥
Hope: Hát látod, ilyennek teremtették (teremtettem) meg;D És most jön a hüpp-hüpp rész: Basszus Te lány.! Én lennék bárkinek is a Példaképe?! Hát ezt hogy a... érted.! Tehát, ez..ezt.. mikor megláttam,a zt hittem, elbőgöm magam. Köszönöööm szépeeen♥♥ És a kérdésedre: megrekedtem. nincs időm. és áááá.:( Íjjjj, Te Retardált Fókááám♥
Doriszka: Szerintem is.:$♥ Tudooom.:D
Zsófia: Ugyan kérlek, még is miért sértődnék meg?! Csak megköszönni tudom, de azt nagyon.:D♥
Lizzy: Hát, a szombat már mindegy, de azért megjegyeztem;D és kökiii szépen.:))♥
Esztii: Kökii^-^ Már kuksizom is;$
Fanni: Neeemgáz;D Chö.. ismerős érzés.. Kökiiiim szépen, de nagyooon♥ Az If He Loves You-ban HÉTVÉGÉN lesz ÚJ rész;Đ Kérm olvasgatni:))♥


Remegve keltem fel hiszen, basszuskulcs, ma találkozok Louis szüleivel, és alapjáraton ideges vagyok, ha találkozni kell valakivel, nem ám, ha az a valaki, vagy is hát, valakik a barátom szülei. Csak nyugi Luce, nem lesz semmi gond, simán fog menni minden. Szépen fel öltözöl, mosolyogsz, beszélgetsz velük, és megpróbálod a legjobb oldaladat nyújtani. De mi van, ha ez nem fog sikerülni?! Ha nem tetszek nekik?! Abba én bele őrülnék. Mindegy, most ne foglalkozzunk ilyen dolgokkal, inkább nézzük pozitívan a dolgokat, hogy minden menni fog, mint a karikacsapás.
-Jó reggelt.! –hallottam meg Louis édes, ám rekedtes reggeli hangját.
-Jó reggelt neked is.! –nyomtam egy apró puszit a szájára.
-Gyere ide.! –tárta szét a karját, mire én odabújtam hozzá, Ő, pedig szorosan átölelt. Imádom beszívni az illatát, mindegy, hogy az reggel van, vagy este, egyszerűen fantasztikus. Megérinteni a selymes bőrét, csókot adni a puha szájára, játszadozni a hajával, belenézni azokba a tengerkék szemekbe. Fúúúú, még a gondolattól is kiráz a hideg, hogy, hogyan lehet Ő az enyém. –Még mindig ideges vagy?!
-Egy kicsit…
-Érzem is. Úgy ver a szíved, mintha futottál volna egész eddig. –nevetett.
-Az nem csak az idegességtől van, hiszen mellettem vagy. –pusziltam meg az állát.
-Basszus, egyre romantikusabb vagy. Na jó, ha haza értünk, vagy lesz egy perc szünetünk, horror maratont tartunk.! –csóválta a fejét.
-Louis?! –néztem rá nagy szemekkel.
-Hm?!
-Hozzám jössz?! –kérdeztem nevetve.
-Ezt nem a fiúknak szokás megkérdezi a lánytól,! –röhögött.
-Meglehet, de még egy srác sem mondott nekem ilyet, úgy, hogy ez már biztos. El foglak venni Louis William Tomlinson. –nevettem.
-Ne szólíts a teljes nevemen, különben én is úgy foglak Téged.!
-Nem is tudod a teljes nevem.! –nyújtottam ki a nyelven, mire Ő egész egyszerűen megharapta azt, és egy mély csókot adott.
-Ó, dehogy nem Lucinda. –mikor kimondta a nevem, azt hittem lecsapom.
-Ne merj még egyszer így hívni, megértetted?!
-Meg hát, Te bolond.! –húzott még jobban magához.
-Azt hiszem, felöltözök.
-Tedd azt.
-Látom, te sem érted a célzásokat. –nevettem.
-Mint mondtad, nem tudsz nekem új dolgokat mutatni. –kacsintott.
Nem válaszoltam semmit, egész egyszerűen csak kiröhögtem Őt. Na jó, keressünk valami ruhát, ami meleg, kényelmes, ám csinos. Kisebb keresgélés után, egy szaggatott, ám vastagabb fekete harisnyánál, egy fekete szoknyánál, ami a térdemig ér, egy szürke pulcsinál, pár nyakláncnál, egy fekete csizmánál döntöttem.

Felvettem az egyik kedvenc fekete melltartómat, a hozzá illő franciabugyival, ezeket a ruhákat gyorsan fölé kapkodtam, s mikor megfordultam, Louissal találtam magam szemben, aki szó szerint ki volt terülve, mint egy tészta, amit már kinyújtottak, annyi különbséggel, hogy a tésztáknak nincs kaján vigyoruk, és kéjjel teli szemük.
-Te most tényleg így néztél egész végig?!
-Igen. Tudod, szeretem a LiveShowkat.
-Louis, mióta lettél Te ilyen perverz?!
-Mindig is ilyen voltam, csak el kellett tűntetnem ezt az arcom, hogy meg kedvelj. –vigyorgott.
-Tudod, én olyan hülyének szeretlek, amilyen vagy.! –borzoltam meg a haját, majd megcsókoltam. –De most Te is öltözködj.!
-Igen is kapitány.! –mondta, ám kifelé menet rá csapott a fenekemre. –Azért az élvezetet sem hagyhatom ki.
-Idióta. –röhögtem.
Beléptem a fürdőbe, ahol gyorsan megfésülködtem, és úgy döntöttem, hogy úgy hagyom a hajam, ahogy van, mivel a természetes az sokkal jobb. De azéért a szememet kihúztam, és a kedvenc cseresznye ízű rúzsomat is feltettem. Leellenőriztem magam, hogy megbizonyosodjak, tényleg minden rendben van-e velem. Fú, igaza van Louisnak, túlságosan is csajos lettem… Vagy, egész egyszerűen csak a legjobb formámat akarom hozni a szüleinél. Idióta.! Minek izgulsz, Louis megmondta, minden rendben lesz.
Lent gyorsan ettem egy-két falatot, pontosabban másfél tál csokis müzlit, és miután elmosogattam, gondoltam viszek egy kis sütit is. És kivételesen nem csak Niallnek.
-Tolvaj.! –hallottam egy hangot, majd a következő pillanatban egy Zoeyt láttam, aki egy fehér ruhadarabbal rohangál a házban, és Őt kergeti egy félmeztelen Niall.
-Babaaaa, ments meg.! –rohant a hátam mögé a vörös.
-Még is mi történt veled Ariel?!
-Először is, haha, még mindig nem vagyok egy halakkal játszadozó sellő, és elvettem a Ramonesos pólóját. –mutatta meg nekem az említett darabot.
-Kapd el Niall.! –léptem el mellőle röhögve.
Felsikoltott, majd futott tovább. Így jár az, aki ellop egy Ramoneses pólót. Nálam az ilyen nem vicc. Két tányérral csomagoltam a süteményekből, egyet az útra, egyet, pedig Louisékhoz. Júj, most tényleg olyan vagyok, amit utálok?! Igen. Tényleg több horrort kéne néznem. Na jó, inkább azon gondolkodok, hogy vajon a csokis muffint, vagy a meggyes-vaníliás muffint szeretik-e jobban. Ha Louist nézem, akkor… mindegyiket. Jó, inkább mindegyikből rakok kettőt-kettőt. Van négy húga, nem lehet az, hogy mindegyik ugyan azt szeresse. Vagy igen?! Jaj. Jó, akkor most vágjunk a diós meg a mákos bejgliből. Én, személy szerint, a mákosat imádom, viszont a diósat, egy csöppnyi csoki öntettel… hmmm… nincs annál jobb dolog.
-Mit csinálsz?! –dugta oda a fejét Harry.
-Keresem az aranyat, mert láttam egy koboldot erre rohanni. –mosolyogtam.
-Maximum manót láthattál, mert Niall egy manó, és nem kobold. –felelte.
-Tudom, hogy Ő egy manó. Ő az én Manóm.! Nem is úgy hívom, hogy Kobold, az hülyén hangzana.
-Akkor meg mit hablatyolsz össze itt az Ír emberekről mindent?!
-Mi van?! Én most az Írekről nem is beszéltem.!
-De igen.
-De nem.
-De igen.
-De nem.
-Akkor miért hoztad szóba a szivárványt?!
-Én annyit mondtam, hogy láttam egy koboldot, aki aranyat hozott, és azt keresem a sütikben.!
-Látod, megint kezded.!
-Harold, fogd már fel, hogy senki nem beszélt az Írekről.!
-Ne szólíts a teljes nevemen Lucinda.!
-De akkor, Te se Harold Edward Styles.!
-Inkább keresd az aranyadat, Lucinda Styles.! Ez nem ér.! Neked nincs második neved.! –duzzogott.
-Az én testvérem. –ölteltem meg nevetve.
-Ezek szerinted normálisk?! –hallottuk emg Zayn hangját.
-Kétlem. –felelte Liam.
Tök mindegy. Harry az én kis testvérem marad még akkor is, mikor én 80 éves leszek, Ő 78, és éppen a halálomon leszek. Nah, az lesz az a pillanat, amikor még mindig poénkodni fogok ezzel az idiótával. Nem szeretem az olyan testvéreket, akik közt nincsen semmi kedvesség, vagy szeretet. Az egyszerűen nem emberi. Jó, legyenek vitáik, de akkor sem szabad azt mondani, hogy utálom a testvérem, mert olyat nem szabad. Egyszer lehet, hogy Rá lesz a legnagyobb szüksége az embernek. Tegyük fel példának, hogy valakinek nem működik rendesen az egyik mája, és csak a tesójától kaphat májat. Vagy, ha ugyan olyan a vércsoportjuk, és csak attól az egy személytől kaphat vért. Azért vannak szituációk, amikor egy testvér akár az életedet is megmentheti.
Még negyed órát vártunk, majd beszálltunk a kocsikba, amik vittek minket Doncasterbe. Egyszerűen imádom a téli tájakat. Minden fehér, mindenhol ott vannak a Karácsonyi díszek, az a hangulat, amely átöleli az embert, mikor belép oda. Ahogy látom hóembert építeni a gyerekeket, hógolyócsatázni, vagy, éppen ahogy hóangyalt csinálnak. De ez nem csak a 9-10 éves korosztályra igaz. Utunk során, simán láttam vagy 15 tinit, felnőttet, ahogy játszanak a hóban. Egyszerűen a tél kihozza az emberekből a gyereket. Nem véletlenül hívják a Karácsonyt a szeretet ünnepének, hisz az emberekből ekkor mutatkozik meg az igazi énjük egy része. Ahogy viszonyulnak a rég nem látott rokonokhoz, ahogy elfelednek minden rosszat, amit tettek egymással, és csak a jóra tudnak koncentrálni.
Egy jó 3 órás utazás után, megérkeztünk Louis szülővárosába. Nagyon hangulatos volt az egész. Az előbb felsoroltak mind megtalálhatóak voltak ebben a városban, annyi különbséggel, hogy itt még meghatóbb és ünnepibb volt az egész. A város főterén, egy hatalmas fenyőfa állt, amire a kisgyerekek felrakhatták a rajzaikat, tárgyaikat, ezért, rengeteg kép volt a mikulásról, a családokról. De voltak ott hajtogatott angyalkák is, és néhány gyertya is. Mikor megláttam, hogy van egy korcsolyapályájuk, felcsillant a szemem. Reménykedtem abban, hogy el tudunk majd ide látogatni, és úgy, egy-két, esetleg három órát itt tölthetünk. Mondtam már, hogy imádok korizni?! Jah igen, egy párszor. Nem baj, most is elmondom: Imádok korizni.!
Bekanyarodtunk egy utcán, majd még egyen, és még vagy 5 utcán mentünk végig, mire elértünk a Tomlinson család házához. Az udvart egy aranyos kerítés vette körbe, amire fenyőágak voltak felrakva, csak úgy, mint az ereszre. A házon égősorok és különféle díszek sorakoztak, az ajtón, pedig egy hatalmas koszorú. Kiszálltunk a kocsiból, kivettem a süteményeket is (mondanom sem kell, a második tálca sütit alig bírtam eldugni Niall elől), majd csak mentünk Louis után. Benyitott a kis kapun, az ajtóhoz állt, már épp csengetett, volna, mikor kinyílott az ajtó, és két kislány ugrott a nyakába.
-Louis.!
-Daisy, Phobe, kicsikéim.! –ment be velük.
-Héj, Tesó, gyere már, különben lemaratsz a sütikről, és azt kár lenne kihagyni.! –szólt Harry.
-SÜTIIIIK.! –rohant Niall, majd utána Zayn, hogy lenyugtassa, közben a többiek is szépen nyugodtan bementek.
-Gyere már. És ne félj. –mondta Liam, majd együtt bementünk…

8 megjegyzés:

  1. Hahaha! Ez jó volt. Főleg Zoey. Sztem ha én vettem volna el a fölsőt, azt többet már magán nem látja, max magamon! xDD
    Kíváncsi leszek mi lesz ebből a családlátogatásból, de sztem minden jól fog elsülni majd! :D:D ♥

    VálaszTörlés
  2. Vééééééééééééééégre :DD Nagyon jó lett ..mondjuk nem csodálom hiszen REMEKÜL írsz :DD
    És ez a családlátogatós dolog is nagyon jóó ötlet :D
    Siess a köviveeeel xx

    VálaszTörlés
  3. Így utólag is de boldog szülinapot!! :D Milyen koncerten voltál? Imádtam ezt a részt! Olyan jó volt hogy idevarázsoltad nekünk a karácsonyi hangulatot! Én személy szerint imádom a karácsonyt! Siess a kövivel! <3 :D

    VálaszTörlés
  4. Hallod te csaj. ez nagyon jó lett :3. Ez az egész történet,annyira belopta magát a szivembe,hogyy inkább bele sem gondolok,mi lesz,ha vége lesz. És a történettel együtt te is beloptad magad a szivembe. És egy részét te és a zseniális bloogod foglalja el. Imááádom *_*. És nagyon örülök,hogy a te RETARDÁÁLT FÓÓKÁD LEHETEK. és igenigen,a opéldaképem maradsz mindig is. Puszi: retardált fóka xx.

    VálaszTörlés
  5. Wááááááááááááááááááá *-*
    szinte már szavakkal ki se tudom fejezni mennyire jól írsz! ;)
    Kökiii ^^ és kökiii :) ♥
    (utólag) Boldog szülinapot! :)
    Milyen koncin voltál??? :D

    VálaszTörlés
  6. Szóval most egy rövid értékelést, ha szabad! :D Először is imádom a történeted, a stílusod és úgy mindent. Csak így tovább. ;) Másodszor pedig az baj, ha teljesen magamat látom Luceban? remélem nem...:D
    Nagyon jó lett ez a rész is és folytatást kérek! :D ♥

    VálaszTörlés
  7. naon jó lett ;) siess a kövivel :)
    Daisy,Phobe <3 :D

    VálaszTörlés