2012. december 15., szombat

15.fejezet

Sziasztok Drágáim.! Ez is egy pöppet rövidke rész lett, de a következő már tényleg jobb lesz, és kezd sokkal érdekesebbé válni minden. Egy kis hasonlóságot is lesz benne, egy előző részemből.. De ezt majd akkor megtudjátok;D Addig is, jó olvasást, drága Bábujkáim♥

Lizzy: Kökiiim♥ Hát igeeen.:$ Nem volt nehéz, megalkotni.
Doriszka: Kökiiiim szépeeen♥♥
Fracni: Kökim szépen, és nagyon örülök, hogy tetszik♥
Dóra: Ohhh.. köszönöm,h goy kegyelmet nyertem.:$♥ Kökiiim szépen♥ Ht, nem tudom.. csak úgy kipattannak a játékok a fejemből, és próbálom érthetően leírni, hátha valaki a való életben egyszer hasznát venné nekik.:D
Lena: Kökiiim szépen^-^ Hát igen, a Mi Louisunk♥
Roxi: Kökiiim szépen Csajos♥ És örülök, hogy tetszett*-*


*Egy héttel később*

-De arghh.. Liam segíts már.!
-Mondtam már, hogy nem segíthetek.! Ezt magadnak kell eldöntened.!
-De csak egy picit.! –néztem rá kiskutya szemekkel.
-Legyen.! –adta be a derekát, majd hátra dőlt az ágyán és várta, míg átöltözök.
-Melyik legyen?! A lila, vagy a fekete?! –forogtam.
-Attól függ.
-Mitől?
-Hogy mi akarsz lenni.
-Hát, találtam egy tök ijesztő sminket, ami egy démonnak a sminkje és rohadt jól néz ki.
-Akkor mindenképpen ezt.! –mutatott a rajtam léve fekete ruhára.
-Köszönöm a segítséget.! –mondtam és megöleltem.
-Nagyon szívesen.! De most menjünk benne pár lépést.!
-rendben van. –mondtam, majd kimentem a szobájából, és mikor láttam, hogy kik vannak kint, és, hogy mit csinálnak, egyből elkapott az a rossz és mardosó érzés a szívem körül, és sírhatnékom lett. Visszamentem a szobába, lehuppantam az ágyra, és kellett egy kis idő. Liam furcsán nézett rám, kiment, és mikor látta, hogy kik vannak kint, megértett mindent, és leült mellém.
-Még mindig szereted igaz?! –simogatta a vállam.
-Igen. Egyszerűen nem tudom elfelejteni, pláne nem 1hét alatt. És amúgy is tudsz, mindenről és meg kéne értened, és…
-Hééé.! Én egy szóval sem mondtam, hogy nem értem meg.! Nagyon is, jól tudom, milyen olyas valakit szeretni, akiről tudod, hogy nem lehet a Tiéd.
-De épp ez az.! Ő az enyém lehetett volna, de hülye voltam, és elbasztam.! –fakadtam ki.
-Na látod, ez az, amiben hatalmasat tévedsz.! Nem rontottál el semmit sem, mivel úgy döntöttél, mint egy igazi felnőtt nő. És én ezért nagyon büszke vagyok Rád, hogy nem tettél tönkre egy kapcsolatot.! –mondta, miközben letörölte a könnyeimet, és megölelt.
-Köszönöm, Liam!
-Még is mit?! –kérdezte nevetve.
-Hogy itt vagy nekem. Nem tudom, most mi lenne velem Nélküled.! Köszönöm, hogy segítettél talpra állni.
-Mondtam már, az adósod vagyok.! Amúgy, még mindig nem hívtad vissza azt a pasast?!
-Nem.
-Jaj Luce, miért nem?! Annyira tehetséges vagy, és biztos, hogy sokra vihetnéd.!
-Liam, még nem is láttál korizni.!
-Tudooom, de Te olyan cuki vagy –csipkedte meg az arcom-, hogy biztos fantasztikusan korizol.!
-Köszönöm. –mondtam nevetve.- Nincs kedved eljönni velem korizni?!
-De van.! –csillant fel a szeme, mire én felpattantam, és elindultam ki. –Még is hova mész?
-Átöltözni, még sem mehetek így a hidegbe.! –mondtam nevetve, majd kimentem és bezártam magam mögött az ajtót, majd újra kinyitottam, mert még mondani akartam valamit, de a látványtól, majd nem összeestem a röhögéstől.
-Kopogni luxus?! –nézett rám hüledezve Liam, aki még mindig egy szál bajuszos alsógatyában állt előttem.
-Ne haragudj csak.. –kezdtem, de mikor ránéztem, megint elkapott a nevetés.- Honnan szerezted ezt a gatyát?
-Hosszú történet. Mit is akartál eredetileg kérdezni?
-Azt, hogy öltözz át, mert Te is jössz fel velem, de nem gondoltam volna, hogy van ennyi eszed.! –mondtam, még mindig röhögve.
-Amint látod, van, és, ha most leszel olyan aranyos, kimész, és becsukod magad mögött az ajtót, és nem nyitsz be kopogás nélkül?
-Leszek olyan aranyos.! –mondtam, és még mindig nevetve elindultam felfelé, ahol Louisékkal találkoztam.
-Hova mentek Liammel? –kérdezte Louis, miközben Eleonort ölelte, mire nekem egy csöppet összeszorult a szívem.
-Titok. –kacsintottam.
-Csinos a ruhád. Mennyi nálad egy óra?! –kérdezte gúnyosan Eleonor, mire Louis felnevetett.!!!
-Kedves, csak, hogy tudd, én nem úgy keresem a pénzt, mint egyesek.! –kacsintottam Rá, majd felmentem. –Hogy lehet valaki ennyire ribanc?!

Kérdeztem magamtól, miközben becsaptam magam után az ajtót, és elkezdtem keresni a ruhám. Egy kis keresgélés után, megtaláltam a tökéletes összeállítást. Egy fekete nadrág, egy csíkos póló, hozzá nadrágtartóval, egy sapka, egy bakancs, felvettem a bőrdzsekim és már készen is voltam.


-Hóóó, milyen kis csinos valaki?! –pörgetett meg Liam, és a hátamban éreztem, egy eléggé szúrós tekintetet, de nem foglalkoztam vele.
-Tudod, ez egy különleges dolog. Nem viszek el ide nagyon sok embert. Te vagy a második kívül álló.! –mondtam, miután belekortyoltam a kávémba.
-És, ki volt az első?!
-Tudod Te azt jól.! –böktem meg.
-Hát igen. Pedig úgy szerettem volna én lenni az első.!
-De, Te vagy az első, akinek elmondtam, hogy mi is történt igazából.!
-Az is igaz.!
Miután megittam a maradék kávémat is, betettem a mosogatóba, majd egy erős kézpárt éreztem az oldalamon.
-Wáááááááááá.! –üvöltött miközben erősen megcsikizett mire én felüvöltöttem, és megugrottam az ijedtségtől.
-Rohadjál meg Harold.! –fogtam az oldalam.
-Muhahha.! –röhögött, majd kiment.
-Azt hittem, hogy nem vagy csikis.! –vonta fel a szemöldökét Liam.
-Van egy pont az oldalamon, itt.! –mutattam az említett helyre. –Ha azt megcsikizi, vagy megnyomja, akkor összerázkódok, és nevetek.
-Úgy érted itt?! –csikizett meg azon az említett ponton, mire én elkezdtem ugrálni.
-Hagyd abba.! –mondtam, már sírva a nevetéstől.
-Mi a varázsszó?!
-Baszd meg Liam, hagyd már abba!
-Áááááá, rossz válasz.! –mondta, és még jobban rákezdett, mire én megpofoztam, és kiröhögtem, mert elég nagyot csattant. –Ááááj, Te nőszemély.! –fogta az arcát.
-Júúúj, ne haragudj.! Nem akartam ekkorát.! –mondtam, mire megöleltem, és megpusziltam az arcát, és egy kicsit meg is simogattam.
-Ezért most meg lakolsz.! –nézett rám „eszelős tekintettel”.
Nem tudtam megkérdezni, hogy miért, mert elkezdett kergetni a lakásban. Közben neki mentem Louisnak, Zaynnek és Niallnek, akikkel egyben védekeztem is, és utána sűrű bocsánatkérések közepette kifutottam a házból egészen a kocsiig, ahova nem tudtam beszállni. Liam is kiért, és egész egyszerűen felkapott a vállára és elkezdett pörgetni a levegőben.
-Liam, tegyél le.! Hányni fogok.! –mondtam röhögve.
-Jó. –mondta, és letett, mire én megcsíptem. –igen?! Én itt kedves vagyok Veled, erre Te így bánsz velem?! Na figyelj csak.! –mondta, és megharapta a nyakam meg a vállam, kicsit sem gyengéden.
Áááááá, ez fájt Te bolond.! –röhögtem.!
-Ne haragudj.! Direkt volt.! -röhögött.
-Kösz, én is szeretlek.!
-Jaaaj, tudod ám, hogy én is Téged.! –mondta, miközben megölelt.
Beszálltunk a kocsiba, és elindultunk a korcsolyapálya felé…

7 megjegyzés:

  1. Hihihih. Ez nagyon jó volt. Louist megverem, Eleanort meg... azt hiszem tudod! :D Alig várom már a folytatást! ♥

    VálaszTörlés
  2. Jujjjjjj *-* Ez de jó lett!
    Megverem Louist és a másikról ne is beszéljünk.
    Harold te gonosz :P És Liam is :D
    Hamar a kövivel!
    Puszi, Lenush cica <3

    VálaszTörlés
  3. Annyira aranyosak.*.*
    Eleonor annyira köcsög!!!
    Harold.:D
    HAMAR KÖVIIT!!!!:) <3

    VálaszTörlés
  4. Hahahhahahahaa nagyon jo lett :D :D
    Elenorhoz mär semmit nem tudok hozzä füzni..... :/
    Nagyon kis cuki lett ez a resz :D
    GYORSANNN kövit !!!!!!! :D <3

    VálaszTörlés
  5. dejóó lett :)) eddig sem szerettem Elenort de mostmár méginkább nem :DD siess a kövivel *-*

    VálaszTörlés
  6. Imádom!!! ♥ siess a következővel! *-*

    VálaszTörlés
  7. nagyon jó! besírtam a röhögéstől x'D

    VálaszTörlés