2012. december 28., péntek

23.fejezet

Te szentséges Isten.!!!! Ez... ez... hát én ezt nem hiszem el.! 25Rendszeres olvasó és 13komiiiii.!♥♥♥ Teljes szívemből KÖSZÖNÖM MINDENKINEK, aki olvassa a történetemet, és vagy feliratkozik, hozzászól, benyomja a szavazás gombot legalul, és csak úgy szimplán köszönök mindent Nektek skacok.! Óriásiak vagytok.! Régebben álmodni sem mertem volna ekkora mennyiségű kommentről.. csodásak vagytok.! ImádomazOlvasóimat♥ A mai részről csak annyit, hogy ez Luce ÁLMA, úgy, hogy félre értés ne essék;D

Blanka: üdvözlégy Itt.:D♥ Egyébként, én is ugyan így vagyok, mindenki elmond hülyének, de nem érdekel;D És tudom,h ogy a TDG fantasztikus, és neki is lesz "szerepe" Luce életében;D És köszönöööööm szépen.:D♥ És, egyébként szerintem is illik a Look After You hozzá, olyan szép*-*
Dori: Csak ne legyen semmi furcsa, mert hamarosan minden a helyér kerül;D És kökiiii♥
Dodi: Kökii♥ Na ugye, ezért jó bele tenni a csavarokat, hogy ne legyen unalmas és egyhangú..:D♥
Zsófi: Nem tudom, mondtam-e már, de szeretek gyilkolni;P♥ Örülök, hogy ennyire szereted:)♥
Doriszka: Hát igen, mindegyik cuki megsajnálni is kell, bár ez egy kicsit vidámabb lesz;D♥
Tea: Üdvözöllek Téged is itt..D♥ Neked is Respect csajszi;D Olyan jó hasonló emberekkel, úgy mond "találkozni", mint én, akik szeretik a rockot és a punkot, de azért 1D fanok.:D*-* Igen, hát, tudod a pogó az alap;D♥
Kittykhe: Nyugi, hamarosan rendbe fog jönni minden, emiatt nem kell aggódni;D♥ 
Lizzy: Nyugi, hamarosan kidob mindenki mindenkit, de azért nem Barátokközt stílusban, legalább is nem annyira;D amúgy meg, kökiii♥ 
Jucus: Haaaa de kis szadi itt valaki.:D♥ Örülök, hogy imádtad;D♥
Hope: Örülök, hogy sajnálod Őt, hiszen olyan kis cukii, de ebben remélem már senki nem fogja sajnálni..:D♥
Andika: Hát igen..:/ Hát igen, én mindig csak a tényeket írom, kivéve amikor nem;D♥ Jah, és nömööö;D
Henike: Kökiii szépen.:D♥ Hát, ebben a részben határozottan együtt lesznek, de még nem mondok előre semmit sem;)♥
Szimonszi: Örülök, hogy tetszik, és kökii♥ Hát, igen örülni kell annak, hogy Luce boldog, némileg...;D♥





Arra keltem, hogy labdarúgásokat és röhögéseket hallok a kertből. Az órára néztem, és 11 volt. Jó sokáig aludtam, mit ne mondjak. Ahogy kinyitottam a szemem, és körbe néztem, rá kellett jönnöm, hogy nem a saját szobámba vagyok. Kikászálódtam a franciaágyból, felvettem a köntösömet és a papucsomat, és már vonultam is le.
A konyhában a frissen főzött tea édes illata, csapta meg az orrom, ami arra késztetett, hogy vegyem le a kedvenc Marilyn Mansonos bögrémet és igyak egy pá pohárral. Mikor a 3. bögrével ittam, gondoltam kimegyek és megnézem, mi ez a nagy zaj. Elcsúsztattam a kertbe vezető üvegajtót, neki dőltem a félfájának, és onnan néztem, ahogy Louis és Harry fociznak. Harry állt a kapuban, Louis meg rúgott. Mosolyogva néztem testvérem bénázását, és szerelmem ügyességét. Én sosem voltam jó a fociban, ahogy láttam Harry sem, de Louis. Mint egy isten. Na jó, ez így lehet, hogy egy kicsit túlzás, de ami igaz, az igaz. Kis kora óta focizik, és nagy ügyes, sőt, Ő és a csapata már nem egy meccset megnyertek, amin én is ott voltam. A fiúkkal együtt szurkoltunk a nézőtérről, és mikor Louisék rúgtak gólt, hangos tapsolásban és őrjöngésben törtünk ki. Egyszóval, jók szoktak lenni az ilyen meccsek.
Mikor észrevettek azonnal abbahagyták, amit csináltak és odajöttek hozzám. Harry egy nagy öleléssel és két puszival köszöntött, Louis pedig csak ugyan egy nagy öleléssel illetve egy lágy csókkal. Imádom, mikor csókol, mert olyan puha ajkai vannak, hogy az hihetetlen. Imádom.
-Jó reggelt Szépségem.! –súgta a fülembe.
-Neked is. –mosolyogtam rá.
-Nincs kedved beszállni?! –kérdezte.
-Nincs. –feleltem egyszerűen.
-Naaaa, Luce, kérlek.! Louis így is megver.! –nyöszörgött Harry.
-Legyen. Adtam be a derekam, és átnyújtottam Louisnak a bögrémet, aki egyből beleivott.
A közös házunkban, ami csak a miénk volt, gyakran jöttek vendégek. Leginkább a srácok és a barátnőik. Említettem már, hogy Danielle és Liam kibékültek,! És azt, hogy Niall és Zoey összejöttek?! Nagyon aranyosak, a két hiperaktív bogár együtt vannak. A vörös és a szőke jó párost alkotnak, na.
Harry még mindig nem találta meg az „Igazit” ezért gyakran jár át hozzánk, minket boldogítani, ami minket természetesen egy cseppet sem zavar.
Felmentem a közös szobánkba, ahol keresgélni kezdtem a ruhák közt, és végül egy bő fekete farmert és egy szürke ujjatlant vettem fel, amihez, bár volt egy kapucnis felső nem vettem fel, mert igen csak jó idő volt. Vettem fel még egy edző cipőt, hajamat kifésültem és már mentem is a fiúkhoz.

Lent Louis beállt a kapuba és mi rúgtunk rá Harryvel. Neki egész jól ment, bár a drágám minden rúgást sikeresen kivédett. Aztán jöttem én.. hát igen, én egy kissé nehezebb eset vagyok, főleg, hogy semmi labdaérzékem. Mikor először rúgtam bele a labdába, kissé félrement a célzásom, és hátra estem.
-Úristen Luce, kicsim, jól vagy?! –hajolt fölém Lou és felsegített.
-Persze, csak béna vagyok. Styles, Te meg ne vigyorogj.! –néztem rosszallón testvéremre, aki felvette az angyali mosolyát.
-Figyelj, segítek. Haz, állj be a kapuba. –utasította Louis Harryt.
-Oké. –mondta és beállt.
-Na figyelj csak, állj a labda elé, és ha lehet, ne az ujjaid hegyével rúgj bele, hanem a lábad oldalával. Figyelj, így. –mondta és megmutatta, ami egyből be is ment. –Próbáld meg.
-Louis, már rengetegszer próbáltam, de sosem sikerült. Most sem fog, egyszerűen béna vagyok.
-Nem vagy Te béna, csak kell egy kis lökés. Lazulj el, engedd el magad. Azt nem mondom, hogy az agyad helyére tedd be a labdát, mert akkor megrugdossák gyakorlatilag az agyad, -mondta, mire én nevettem egyet.- legyél a labda. Tudom, hülyén hangzik, de igaz. Ha arra koncentrálsz, hogy bemenjen a labda, és mondogatod magadban, akkor sikerülni is fog. Na hajrá kislány. –kacsintott.
-Louis, ez nekem nem megy. –nyavalyogtam.
-Figyelj, ha megy, akkor kapsz tőlem egy kis bíztató ajándékot, hogy folytasd a focista álmaidat.
-Nekem vannak olyanjaim?! –kérdezte nevetve.
-Igen. –mondta és megcsókolt.
-Nem rúgná már valaki azt a retkes labdát?! –kérdezte a kapuból Harry.
Nem válaszolt senki sem, mert Louis látta felcsillanni a szememben a vágyat, hogy most megleckéztetem az öcsém, ezért arrébb állt tőlem, és karba tett kézzel nézte, hogy mit fogok kihozni mindebből.
Neki futottam, a labda előtt már majdnem megálltam, de összeszedtem minden erőm és elrúgtam. Szegény Harryt olyan szinten gyorsan érte ez a dolog, hogy fel sem fogta mi történt, és a feje mellett repült el a labda, köbö 15centivel.
-Sikerült.! –kiáltottam fel, mire Louis odafutott hozzám, felkapott és megpörgetett.
Fent a levegőben csak mosolyogtam rá, imádtam mikor ezt csinálta, olyankor kicsit hercegnőnek éreztem magam.
-Te vagy a legügyesebb hercegnőm.! –mondta, miközben letett a földre és hosszasan megcsókolt.
Megharapta alsóajkam, mire én belemosolyogtam a csókunkba, az Ő nyelve meg bejutott a számba, és cirógattuk egymás nyelvét, mikor Harry megköszörülte a torkát.
-Menjetek szobára. –mondta fejcsóválva, mire mi csak nevettünk, és egymást ölelve bementünk a házba.
Bent Harry rájött, hogy van egy kis dolga, ezért el is köszönt tőlünk, mi meg a kanapén kezdtünk filmet nézni. Valamilyen romantikus-vígjáték ment, amiket Louis köztudottan imád. Én már kevésbé, de imádom, amikor az egyáltalán nem vicces dolgokon nevet, és felcsillan a szeme, és vicceket kezd nekem mesélni. Olyankor mindig nevetek, de nem azért, mert hogy olyan jók. Ugyan kérlek.! Van, hogy olyan hülyeségeket beszél, hogy maga se tudja mit mondott. Neeem. Azért nevetek mindig, mert akkor látom a szemében a boldogságot, a szeretetet, hogy meg tudott mosolyogtatni, és ezért Ő boldog. És az Ő boldogságánál nekem semmi sem fontosabb.
Éppen valamilyen nyáladzó rész ment a két főhős között, mikor Louis eltűrte a nyakamról a hajamat és megcsókolta azt.
-Mondtam már, hogy milyen gyönyörű vagy?! –kérdezte azzal a hangjával, amitől mindig kiráz a hideg, ha a fülembe suttog valamit.
-Igen, de most nincs is rajtam smink, és…
-Ne is folytasd. Tudod jól, hogy Te nekem smink nélkül vagy a legszebb, és jöhet árvíz, tűzvész, ez mindig így lesz.! És tudod miért?
-Miért?
-Mert, Te vagy az én Punk Hercegnőm, de ha azt mondom, hogy FőPapnőm, akkor jobban fogom veled tudatni ezeket a dolgokat?
-Meglehet. –mondtam mosolyogva és megcsókoltam.
Folytattuk azt a dolgot, amit Harry ezelőtt pár órával félbeszakított, és Louis keze a pólóm alá vándorolt. A legtöbb fiú ilyenkor egyből a lányok melleit fogják meg, ehelyett Ő egész egyszerűen a hátamat simogatta, majd egy kicsivel később lekerült rólam. Minden egyes alkalommal, olyan szemekkel néz rám, mintha most látna először így, úgy csodálja a testem, bár sosem értettem, hogy miért is, hisz egyáltalán nincs jó alakom, Szokás szerint, mint mindig, most is elvörösödtem, ahogy nézett, majd visszatértünk a csókolózáshoz, s én is megszabadítottam Őt a felsőjétől. Kezem végig húztam azon a kidolgozott felsőtestén, amit szintén imádtam rajta, oldalánál egy kicsit megcsikiztem, mire Ő felnevetett, és pimaszul mosolygott rám. Végig döntött a kanapén és rám nehezedett, az ajkaimról a nyakamra tért át, amit harapdálni és szívogatni kezdett, mely apróbb nyögéseket okozott nekem. Egyr lejjebb haladt, és szinte mindenhol hagyott egy-egy csókot, mikor nadrágomhoz ért, vissza feljött fölém, kikapcsolta melltartóm, amit abban a pillanatban el is dobott, majd nadrágom gombjával kezdett el babrálni. Miközben ő azzal ügyködött, én ledobtam magamról a cipőt, ezzel jelezve, hogy most már szedje össze magát, és legyen férfi. Megértette a célzásom és egyből megszabadított nadrágomtól, így már csak egy bugyiban voltam alatta. Én is nadrágját bontogattam, és mikor sikerült, egy egyszerű mozdulattal ledobta magáról. Még jobban hozzám dörgölőzött, engem, pedig kirázott a hideg érintése nyomán. Mint mindig, most is a szemembe nézett, mielőtt elkezdte volna kényeztetésem. Letolta rólam franciabugyimat s eldobta azt, majd kezével kezdett izgatni, és minden egyes erősebb érintésénél nyögtem egy nagyot. Kezét nyelve váltotta fel, ami átrepített egy másik világba, amitől teljesen extázisba kerültem, olyan jó. Én levettem róla Calvin Klein alsóját, a szemembe nézett, és belém hatolt. Egy kisebb fájdalom érzetem most is volt, de ez hamar elillant és élvezetté változott. Eleinte lassabban mozgott, mind mindig, hogy szokjam méretét, majd egyre gyorsabban.
Köbö másfél óra múlva egymás mellet pihegtünk a kanapén, mikor egyszer csak minden elsötétült.

*

Arra lettem figyelmes, hogy egy kápolnában találom magam, a hajam gyönyörűen meg van csinálva, a sminkemmel együtt. Egy meseszép fehér ruha volt rajtam, amely a gyűrődéseiben fekete csipkéket rejtette el, ami csak akkor látszott, amikor mozogtam. Egy fehér magas sarkú volt rajtam, a hajamba még egy fátyol is volt tűzve. Éppen Zoey rendezgetett még valamit, mivel, hogy Ő volt a fő koszorús lányom, ezért kicsit sok teher nehezedett rá. Én a tükör előtt álltam és mosolyogva figyeltem Őt.
-Olyan gyönyörű vagy.! –mondta, odajött hozzám, és hátulról átölelte a nyakam.
-Ezt csak is neked köszönhetem.
-Ugyan már. –vörösödött el.
-Örülök, hogy minden rendben van. Hogy az életünk újra visszaállt a régi kerékforgásba, bár nem rendesen, de még is.
-Én is. Láttad ma már Niallt?! Úristen olyan szexisen néz ki abban az öltönyben. –mondta, mire én felnevettem.
-Ha nem zavar, én ma férjhez megyek, de azért valóban jól nézett ki. –mondtam.
A következő pillanatban már a templom ajtajában állok, és látom azt a rengeteg embert, akik ott vannak, csak Miattunk vannak itt. Nézem, ahogy a zongorista elkezdi a zenét, és én elindulok. Láttam a boldog arcokat a tömegben, a kamerák kattogását, ahogy anyukám és Louis anyukája egymás nyakába borulva sírnak. Látom a fiúkat Louis mellett, és a lányokat az én helyem mellett. Láttam a papot, aki mosolyog, és végül: Louist. Idegesség látszódott az arcán, a boldogsággal és az örömmel egyetemben. Mikor felléptem mellé az oltárra bátorítóan, ránéztem.
-Nyugi. –suttogtam, majd a pap felé néztünk, aki elkezdte mondani a szövegét.
-Louis Tomlinson, elfogadod Luce Stylest feleségednek?! Vele leszel betegségben, egészségben, gazdagságban, szegénységben? Boldogságban, szomorúságban, amíg a halál el nem választ?
-Igen. –felelte, mire én elvigyorodtam, majd Ő felhúzta az ujjamra a gyűrűt.
-Luce Styles, elfogadod Louis Tomlinsont férjedként? Vele leszel betegségben, egészségben, gazdagságban, szegénységben? Boldogságban, szomorúságban, amíg a halál el nem választ?
-Igen. –mosolyogtam, felhúztam az Ő ujjára is a gyűrűt, mire Ő felsóhajtott.
Ezt látva, meg sem vártam a papot, amíg mondja, hogy „Megcsókolhatjátok egymást” én már a nyakába ugrottan, hosszasan megcsókoltam, mire a tömeg tapsolni kezdett, és ujjongani. Miután a szemébe néztem, jött egy újabb sötétség.

***

Arra lettem figyelmes, hogy gyereknevetést hallok, és ahogy valakik ráugranak a kanapéra, miközben én kész lettem az ebéddel. Bementem a nappaliba, és láttam, ahogy a lányunk és a fiúnk Louissal „verekednek”, ami igazából, annyiból állt, hogy csikizték egymást. Mosolyogva figyeltem Őket, mikor észrevett a Férjem, egy hatalmas játékos mosoly ült ki az ajkára.
-Srácok, mit szólnátok hozzá, ha elkapnánk anyut?
-Jóóóóóó.! –mondták kórusban a gyerekeink, mire elkezdtek üldözőbe venni a lakásban.
Végig kergettek a vendégszobától kezdve egész a konyháig, ahol végül elkaptak, és megcsikiztek, majd mikor úgy gondolták, hogy eléggé megbüntettek, abbahagyták, és szorosan megöleltek, és én is Őket.
-Mi az ebéd?! –nézett rám Sarah hatalmas szemekkel.
-Igeeen. Éhesek vagyunk.! –simogatta meg a hasát Josh.
-Jah, és tudod, hogy nem szeretek éhes lenni, mert olyankor nyűgös vagyok. –lépett be Louis is a konyhába.
-Látszik, hogy a hülyeséget eltanultátok apátoktól. –mondtam nevetve. –Ki akar nekem segíteni?! –kérdeztem, mire elhúzták a szájukat. –Aki segít, annak jár az én híresen finom barackos tortámból.
-Én segíteeeek.! –kiáltották, egyszerre mire elkezdték kipakolni a konyhából a dolgokat.
Én visszafordultam a tűzhelyhez, megkevertem még egyszer a tésztát, mikor hátulról átölelt valaki.
-Tudod, példát vehetnél a gyerekeidről. Ők segítenek az anyjuknak. –mosolyogtam rá.
-Akkor ezzel most arra célzol, hogy most azonnal menjek át anyához, és segítsek neki főzni?! –kérdezte azzal a huncut vigyorral az arcán.
-Nem. Úgy értettem, hogy segíts a két lurkónak, amíg én beviszem az ebédet. –fordultam meg, így vele szemben voltam.
-Mit főztél?! –kérdezte hatalmas szemekkel.
-Edd, meg levesd, és kapd be főzeléket. –mosolyogtam.
-Hahha. Nagyon vicces, de most komolyan?
-A kedvencedet. Húslevest és lasagnát. És, ha a gyerekeknek nem ízlik, akkor van még a tegnapi gyümölcsmártásból. –soroltam.
-Mondtam már, hogy egy istennőt vettem el?! –kérdezte, mikor megcsókolt.
-Egy párszor. –feleltem mosolyogva.
-Akkor még egyszer elmondom. Egy istennőt vettem feleségül. –mondta, majd megcsókolta a nyakam.
Besietett az ebédlőbe segíteni a gyerekeknek, miközben én vittem be a levest, majd a másodikakat. Közben csöngettek, és kikkel találtam magam szemben?!
-Niall bácsi, Zoey néni.! –rontott rájuk az én kislányom.

-Danielle néni, Liam bácsi.! –mondta kisfiam.
-Harry bácsi, Lilly néni. –ugrott a nyakukba Louis.
-Perrie néni, Zayn bácsi.! –mentem én is röhögve a nyakukba.
-Ugye nem zavarunk,! –kérdezte Zoey.
-Ti?! Sosem. –feleltem nevetve.
-Gyerekek hol vannak?! –kérdezte Louis, igazából mindenkitől.
-Nagyiéknál. –felelte Niall.
-Papánál. –mondta Liam.
-Nagyiéknál. –mondta Perrie.
-Nekünk viszonyt itt vannak.! –mondta testvérem, mire befutott hozzánk Emily és Oliver, aki egyből a mi gyerekeinkkel kezdtek játszani.
Így együtt ettük az ebédet, így 14-en. Tény, hogy volt, aki a földön evett, de azért hangulatos volt. És most is úgy érzem, mint pár éve, mikor hozzámentem Louishoz: Most vagyok a legboldogabb.

****

-Mi a..? –riadtam fel álmomból a telefonom csörgésére.
Megnéztem, hogy mennyi az idő. Hajnali 5. Hú, jó sokat aludtam, főleg, hogy délután feküdtem le, már értem, hogy miért tartott sokáig ez az álom. Álom. Ez… ez… ez csak egy álom volt, ami nem volt valóság. Nem mentem hozzá Louishoz, nincsenek gyerekeink, és semmi nincs. Liammel vagyok együtt, Louis Eleonorral. Zoey nincs együtt Niallel, főleg, hogy nem is tudom, hogy jelenleg hol tartózkodik. Azt sem tudom, ki az a Lilly, így tuti biztos, hogy semmi valóság alapja sincs. Legalább is nagyon remélem…

12 megjegyzés:

  1. :O megint első kommentelő :DD
    Ez baromi jó rész lett :D és imádom :D
    Louis és Luce hehe olyan jól leírtad aztán a végén puff....csak álom volt és ezt áá erre nincsenek szavak WoW *.*:D♥

    VálaszTörlés
  2. OMG ez nagyon cukki resz lett :D :D
    Bár jobban örültem volna ha igaz is mármint a focis resz :D
    Nagyon nagyon jo lett :D <3
    Waaaaaaaaa kesz vok enis ilyet akarok álmodni :/ :D
    GYORSAN KÖVITTTTTTT :D :D

    VálaszTörlés
  3. ahwww, OMG!!!!! :$ ez nagyonnagyon jó lett, egyszerűen imdáom. <33
    és ahogy leírtad az egész álmot,esküvőt,ebédet.. :$$$ úristen.
    Zayn bácsi, és Perrie néni.... :DDDDD:$ ezen nagyon mosolyogtam. :)

    lenne egy kérdésem, hogy csináltad meg hogy a szereplők itt az oldal sávban látszódjanak? kérlek segíííts, nagy szükség lenne rá!! megköszönnöm.

    és még egy ilyen fejit, mert baromi jó lett. :$<333

    VálaszTörlés
  4. pedig már kezdtem örülni hogy összejött louissal erre csak egy álom:( na mindegy remélem valóra válik! KÖVITT.! :)

    VálaszTörlés
  5. Aztaaaa.......:)
    Nagyon cukii rész lett. :)
    Reméljük majd megtörtéénik. :)
    HAMAR KÖVIT!!:)<3

    VálaszTörlés
  6. Sokáig akarsz még szívatni??, :D Csak mert már most kikészültem. Annyira jó és áááá imádom! ♥♥ Kövit! :D

    VálaszTörlés
  7. Ez nagyon jó lett! :D Alig várom már a következőt! ♥

    VálaszTörlés
  8. Kicsit néztem, de azért tetszett :D
    És remélem lesz sok valóság alapja!
    Várom a kövit ^^
    Lenush <3

    VálaszTörlés
  9. Azt a k*rva de jó!
    Bárcsak valóság lett volna! <3
    Csak így tovább! :) <3

    VálaszTörlés
  10. Úristen nagyon nagyon jóó!!! :))) <3 <3 imádom !! <3 alig várom a kövi részt :) <3 pedig jó lett volna ha igaz ..:D <3 csak igy tovább :)

    VálaszTörlés
  11. Nagyon nagyon jóóóó ,nagyon tetszik !! :)) kár hogy nem igaz ez az álom ..:D <3 gyorsan kövit :) csak igy tovább nagyon ügyes vagy/vagytok :) <3 nagyon aranyos volt ez a rész :)) Zayn bácsi Perrie néni..:$ <3 és a többiek ..:) <3

    VálaszTörlés
  12. ááááááááááááááá egyből azthittem h jáárnak *-* óóó remélem igy lesz majd,annyira szereteeem *-* ésés kövit hozzad :*
    nálam is van :http://imadreamer99.blogspot.ro/

    VálaszTörlés