2012. december 1., szombat

7.fejezet

Huh, Bábujkáim, tényleg nagyon hamar összehoztátok a 6komit, és ennek nagyon de nagyon örülök♥ És leginkább annak, hogy az előző blogomnak az olvasóim nagy része, ennél a történetemnél is velem vannak, illetve, hogy egyre több új arcot látok, aminek nagyon örülök♥ Nos, nem rég írtam egy nagyon, de nagyon jó részt, és már nagyon várom, hogy olvashassátok, mert abban Luce életének egy kisebb része kibontakozik, és egy olyan szereplőnél, akire nem is számítotok;) Mindenesetre jóóó olvasást^-^♥

Franci: Köszönöm szépen, nagyon aranyos vagy, és örülök, hogy tetszik az írásom♥
Dóra: Na jó, ezen 10 percig nevettem, nagy de nagyon aranyos vagy^-^ pedig, hidd csak el, hogy én írtam, max Lizzy szokott segíteni, de csak ötletelésben. Nagyon szépem köszönöm♥
Doriszka: Semmi gond, velem is előszokott fordulni, hogy tönkre megy a gépem /egyszer már a processzorát is tönkre tettem/ és kökiim szépen♥
Lena: Gyáááá az vagyok.:P Gondolom tetszik neked ez a sztori, mivel Louisos:D
Lizzy: Kökiiiim szépeeen♥ Chöö.. noego;)♥ Én is Tégeeed♥
Veronika: Köszönöm szépen, hát ezzel a bloggal, szerintem elfogom érni az 50 fejezetet, bár még én magam sem tudom, mivel ezt most hosszúra tervezem, talán hosszabbra mint az előzőt. Hát ez a könyves dolog... az nekem kicsit sok lenne, de még bármi megtörténhet.:D♥


Az autó megállt, ránéztem Louisra, aki egy bátorító mosolyt küldött felém:
-Figyelj, ami ma történt a pályán… -kezdtem.
-Nem érdekes. Felejtsük el, azt a csókot. Mintha meg sem történt volna.! –oké, tény és való, hogy ezt akartam hallani, csak nem hittem volna, hogy tényleg kimondja. Szavai nagyon fájtak, a sírás kerülgetett.
Ő ment elől, én mögötte, mikor beértünk a lakásba, Harry kisírt szemekkel indult el felém, ölelésre nyitotta a karját, de én csak félre löktem, és felviharoztam a szobámba. Egyszerűen most még nem vagyok képes Rá nézni, amiket mondott, meg amit írt. Még mindig fájtak, és valószínűleg egy jó darabig fájni is fognak… Éppen elindultam becsukni az ajtót, mikor Harry rontott be, becsapta majd kulcsra zárta azt.
-Még is mit művelsz?! –kérdeztem tőle.
-Szeretnék beszélni a saját nővéremmel.!
-Ó, igen?! Most már vagy neked valaki?!
-Igen, és voltál is.!
-Jah, én is attól félek.! –mondtam flegmán.
-Luce, kérlek hallgass meg.! –kérlelt, mire én leültem az ágyra, de nem volt kényelmes, ezért előre dőltem.
-Hallgatlak Harold. –mondtam.
-Nem tudom mi ütött belém tegnap este, egyszerűen kavarogtak bennem az érzések, és ez teljesen összezavart, ezért beszéltem úgy, ahogy.
-Igen, Harry, valóban?! –vontam fel fél szemöldököm.
-Igen. És, nem is tudom, hogy miért viselkedtem úgy, mintha az ellenségem lennél, vagy valami rosszakaróm.
-Harry, tudod, hogy ki az ellenséged?! –kérdeztem, mire Ő megrázta a fejét. –Gondoltam. Van két lehetőséged, ki mész és elgondolkozol, és ha nem jutsz semmire, vagy arra, amit nem én akarok, hogy rá jöjj, akkor én megyek. Vagy meghallgatsz. Választhatsz.!
-Nincs harmadik lehetőség?! A mesékben mindig szokott lenni.! –nézett rám félve.
-Nem hiszek a mesékben.! –feleltem.
-Jó, mondjad.
-Nem tudom, hogy neked milyen emlékeid, meg érzelmeid vannak a válásról, de ahogy, én azt leszűrtem, teljesen más, és eltérő a válóságtól. Mond csak, anya mit mondott neked apáról, és rólam?
-Leginkább azt, hogy már sosem lehetünk egy család, és hogy lépjek túl a dolgon, mert akármennyire is reménykedek Te és apa sosem fogtok visszajönni, mert ti egymást választottátok, és ez így mindenkinek jó. És így, leszűrtem azt, hogy Te és apa boldogok vagytok nélkülünk.
-Ó, milyen kis naiv vagy drágám.! –simogattam meg az arcát. –Most az egyszer, megkegyelmezek neked a valóságtól, mert az egyszerre túl sok lenne neked. Majd szépen, sorjában beadagolom neked, vagy még egy esetleg kettő, ha jobb hangulatom van, és akkor mindent elmondok neked, egytől egyig.!
-Luce, nem kell semmivel sem finomkodni, már nagyfiú vagyok.! –húzta ki magát.
-Nem, Harry, nem vagy az. Attól, hogy mennyi barátnőd volt, meg 18 éves vagy, attól még koránt sem vagy nagy. Az én „történetemhez” Te még túl törékeny vagy, és befolyásolható. Még nem jöttél rá a nagyvilág rejtelmeire, amik addig tudnak kínozni, ameddig hagyod magad. És, ha most kitálalnék neked, az se a hírnevednek, sem a bandának nem tenne jót. Higgy nekem, majd egyszer mindent elmondok.! –mondtam, és mire észbe kaptam szegényem sírt. –Gyere ide.! –mondtam, és megöleltem Őt.
-Luce, miért nem lehet minden úgy, mint régen?! Meséket olvasol nekem, és én elalszok, miközben anya és apa fényképeznek minket?! –kérdezte zokogva, mire én felálltam, és elővettem egy könyvet.
-Hangozhat, ez most akármilyen hülyén, de összegyűjtöttem azokat a meséket, amiket mindig olvastam neked, és amiket imádtál. Ha, azt akarod, akkor hogy olvassak neked, akkor én szívesen olvasok.
-Azt nagyon megköszönném.! –mondta rettentő aranyos kisfiús mosollyal az arcán.
Kinyitottam a kicsi mesés könyvemet és olvasni kezdtem. Nagyon idilli pillanat volt. Mindketten fekszünk az ágyon, Harry félig rajtam, én Őt ölelem és olvasom az Ő és az én kedvenc meséit. Körülbelül a 10. mesénél teljesen elaludt, de azért még mondtam, mert már nem volt sok hátra, és azt akartam, hogy aludjon egy jót. Egyszer csak kinyílt az ajtó és Louist láttam meg benne:
-Sssss. Elaludt.! –simogattam meg Harry arcát, és inkább mondtam magamnak, mint sem Louisnak.
-Akkor nem is zavarok. –mondta ő is mosolyogva.
Nem tudom mikor, de engem is elnyomott az álom, és csak aludtunk. Egy kisebb időközben éreztem valami fényeset, de nem foglalkoztam vele, csak azzal, hogy itt vagyunk most mindketten, nyugodtan, békében, és hogy milyen kényelmes is ez az ágy. Mielőtt elaludtam, rápillantottam Harry arcára, és el is felejtettem, hogy milyen aranyos, mikor alszik, és milyen ennivalóan szuszog.

***

Mikor felkeltünk, már újra reggel volt, és mikor megláttuk egymást, azt hiszem, muszáj volt elnevetnünk magunkat. Harry haja össze-visszaállt, még a szokásosnál is rosszabbul, kicsit nyálzott, amitől aztán végképp nevetnem kellett. Hát az én hajam is úgy állt, mint akit megcsapott a 220. A ruhám is borzalom volt, a sminkemet is elkentem. Ezt, muszáj volt lefényképeznem, és majd egyszer hamarosan jót fogunk majd rajta nevetni.
Mielőtt lementem volna, elmentem fürdeni, mert már valóban nagyon rám fért, és ezzel együtt a hajamat is megmostam, mert kezdett zsírosodni. Mindig is utáltam fésülködni, leginkább azért, mert göndör a hajam, és könnyen gubancolódik, és nehéz kibontani. Főleg akkor, amikor vizes, olyankor általában gyilkolni szoktam a hajhagymáimat. Egy könnyed ruhát vettem fel: egy farmer rövidnadrág, illetve egy csipkés felső. Tettem fel egy leheletnyi sminket, hajamat nagyon gyorsan megszárítottam, és már kész is voltam.


Lentről csodás illatok szállingóztak, és hangos nevetések. Mosolyogva köszöntöttem a fiúkat, majd mentem be a konyhába. Ahonnan Niall azonnal ki küldött, mert meglepetés reggelit csinál mindenkinek. Leültem a többiek mellé a kanapéra:
-Mit nézünk?
-Disneyt.
-És azon belül? –kérdeztem, de mikro megláttam, kikaptam Zayn kezéből a távirányítót, és felhangosítottam.
-Szereted a Királyi Párost?! –nézett rám nagy szemekkel Liam.
-Ahham. Meg még a Pókembert szoktam nézni. –mondtam ugyan úgy, mint Liam, aki ezután átverekedte magát a többieken, és együtt néztük, és lepacsiztunk a nagyobb és kisebb poénoknál.
Mikor reklám ment, és mindenki elvonult, mi ketten beszélgettünk, Pókemberről, Batmanről, Supermanről, és nagyjából az összes szuperhősről. Mindketten megállapítottuk, hogy ha egy filmkarakterek lennénk, mind ketten Joker lennénk a Sötét Lovagból. Ezután elkezdtünk beszélgetni Heath Ledger munkásságáról, utána meg azokról a művészekről, akik idő előtt hunytak el, és így egy elég szép kis beszélgetésnek lettünk része, amit még a reggeli után is folyattunk. Amúgy a reggeli rántotta meg sült bacon volt, narancslével vagy teával. Én a teát választottam.
Miután rendesen kibeszéltük magunkat Liammel rájöttünk, hogy kéne egyet mozizni:
-Hé, srácok, nem akarunk mi filmet nézni?! –kiáltott körbe Liam.
-Deeeeeeee.! –robbant be a nappaliba Louis és levágta magát mellém a kanapén.
A többiek már emberien jöttek be, és csak ezután következett be a nagy dilemma: Mit is nézzünk?
-Szerintem nézzük meg a Némó kalandjait.! –javasolta Niall.
-Persze, hogy utána fél óráig vigasztaljunk?! –kérdezte Zayn.
-Sírtál a Némón?! –kérdeztem, mire Niall bólintott egy aprót. –De édeees.! –mondtam, majd odamentem hozzá, jól megölelgettem és megpuszilgattam.
-Szerintem nézzük meg a Beépített Szépséget. –mondta Zayn.
-NEM.! –feleltem egyértelműen.
-Legyen a Star Wars.! –mondta csillogó szemmel testvérem, de mindannyian lefújjogtuk őt.
-Pata Csataaa.! –kiáltott fel Louis, mire a többiek kiröhögték Őt.
-Toy Story.! –mondta Liam, mint egy kis fiú.
Így ment tovább, mire én fogtam magam, felmentem a szobámba, majd lementem és betettem a DVD-t.
-Mit nézünk?! –kérdezték.
-Requiem Egy Álomért. Ha már nem tudtok normális filmeket mondani, akkor tegyünk be valami oktató jellegűt is. És Niall, ha megkérhetlek, most ne egyél popcornt, mert ehhez nem igazán menne.
-Ki játszik benne?! –érdeklődött Zayn.
-Jared Leto, a Thirty Seconds To Marsból. Imádom Őt. És ne aggódjatok fiúk, lesz benne nektek való rész is.
-Ezt meg hogy érted?! –kérdezték a fiúk.
-Egy szó. Sex. –mondtam, mire Zayn és Harry összepacsiztak.
-Pacsizzatok csak, de amikor megtudjátok az okát, akkor nem lesz annyira jó. És egyébként is, ez az egyik olyan film, amin sírok, és olyan van max 5. És ez egyszerűen szívszorító.
-Ne, nézzünk már síros filmet.! –nyavalygott Louis.
-Befogod és nézed.! –mondtam, és indítottam is a filmet.
A film közben több milliószor elolvadtam Jared látványától, és közben mindenkire került egy-egy pléd. Néhány résznél, fogalmam sincs miért, Louis megfogta a kezem, mintha együtt lennénk, mire én elvettem tőle a kezem. Ha el kell felejtenünk azt a dolgot, akkor ne is fogjuk meg egymás kezét meg semmi. És a +18-as részt, még sem élvezték annyira a fiúk, mint azt hitték az elején. A Reqiuem Egy Álomért, egy dokumentumfilm, ami nagyon tanulságos. A drogokról, és azoknak a mellékhatásairól van szó, hogy egy idő után teljesen megőrül tőlük az ember, elveszítheti mindenét. A barátját, a családját, az egész életét. Igazából, ha úgy vesszük, a 4 főszereplő közül a néger járt a „legjobban” mert ő „csak börtönbe került”. Ezzel ellentétben, aki Jared nagyiját játssza a filmben, az teljesen elveszti az eszét, egy tévés műsor miatt, és az igaz barátnői sírnak, miatta, borzalmas. Akit Jared alakít srácot, annak levágják a bal kezét, mert intravénásan adagolja magát, a csajjal nem történik semmi, csak annyi, hogy a kábítószerért sexel. És ez a film volt rám talán a legnagyobb hatással, emiatt is tettem le a cigit. Bár tudom, az nem olyan nagyon rossz, de… De igen, az is borzalmas.
-nah, srácok, hogy tetszett?! –néztem körbe, és láttam, hogy mindegyikőjük teljesen le van taglózva.
-Soha többet nem cigizek.! –mondta undorodva Zayn.
-Soha nem fogom kipróbálni a drogot.! –mondta Niall.
-Nagyon helyes.! –mondtam, majd kimentem levegőzni egyet.
Leültem, pontosabban kifeküdtem a pagodában, és csak bámultam ki a fejemből, mikor Louis mosolygós arcával találtam magam szemben:
-Leülhetek?
-Louis, ez a ti házatok. Azt csinálsz amit csak akarsz.
-Igaz. –felelte, majd lefeküdt mellém.
Csendben bámultuk a felhőket, és elgondolkoztam rajta, hogy a bárány felhőknek, miért nem bárány alakjuk van. Ez a kérdés mindig is foglalkoztatott. Illetve még az is, hogy milyen a formájuk, de leginkább csak nagy pacákat szoktam látni. Nem annyira vagyok kreatív e téren. Elmélkedésemből Louis szakított meg azzal, hogy folyamatosan bámult:
-Nem bírom, ha bámulnak.
-Bocsánat. Muszáj megkérdeznem valamit. Mit érzel irántam?


5 megjegyzés:

  1. A film... hát.. örülök, hogy megnézettem feled... xDD És tényleg jó film!! :D ♥
    A rész isteni volt, Louis meg csuki és az olvasós rész is isteni volt!!! ♥♥♥♥

    VálaszTörlés
  2. Nagyon cuki lätam mär egy videot amikor Harry sir es azt nagyon nem birom igy anyira el tudtam kepzelni hogy uhh nagyon cuki volt :/ :D.
    A filmet meg nem lätam de lehet hogy megfogom nezni :D
    Es a nagy kerdes :D Na MIT EREZ NA MIT ???? :D
    Gyorsan KÖVITTT :D

    VálaszTörlés
  3. Gyóóóóóóóóóóó *-*
    Ez a mesélős rész, de cukika volt ^.^
    És Louis ^^
    Várom a kövit!
    Puszi, Lenush <3

    VálaszTörlés
  4. DE jóóóóó.
    Annyira jól irszzz.
    Csak jöjjenek mááár össze!!!!
    HAMAR KÖVIT!!!!:) <3

    VálaszTörlés
  5. Szia. :) Bocsánat, hogy csak most írok először, de eddig épp hogy annyi időm volt, hogy elolvassam a blogod. Már az előző is nagyon tetszett, de ez még jobb lett, egyik kedvencem. Csak így tovább és gyorsan hozd a kövit! :)

    VálaszTörlés